Sokan azok közül, akik a szakmában dolgoznak, úgy vannak a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással, mint az autósok a saját kötelező felelősségbiztosításukkal – egy olyan pénzösszeg, amelyet muszáj kidobni az ablakon. A valósághoz azonban hozzátartozik az, hogy a felelősségbiztosítások gyakran nem csupán nagyobb összegek kifizetése alól mentenek fel bennünket, de előfordul, hogy akár a csődtől is.

Kinek kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?

A 2016-os 155. számú kormányrendelet hatálya alá tartozó tervezői megbízásoknak kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást kötni, ami azt jelenti, hogy ide tartoznak azok az építészmérnökök, akik az építtetővel közvetlenül szerződnek; valamint azok a szakági tervezők, akik az építtetővel közvetlenül szerződnek. Szakági tervezők jellemzően építészmérnöki, generáltervezői szerződés alvállalkozójaként kerülnek az építtetővel kapcsolatba, így a biztosításkötési kötelezettségük korlátozottan érvényes. Mindezeknek tükrében továbbra is önkéntes marad a felelősségbiztosítás megkötése azon folyamatokra, ahol az eljárások engedélykötelesek.

Mindemellett tudnunk kell azt is, hogy a 2017. január elsejét követően megkötött építészeti, tervezői szerződés esetén a felelősségbiztosítás megléte kötelező, valamint, hogy a 2016. december 31. előtt kötött építészeti szerződések esetén akkor kötelező a biztosítás megkötése, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.

Ezen fedezet értelmében az alábbi limitösszegekre számíthatunk:

• amennyiben a beruházási összeg nem haladja meg az 50 millió forintot, akkor maximum kétmillió forintot fedez a biztosító egy kárra, egy évben pedig maximum hatmillió forintot;
• amennyiben a beruházási összeg ötvenmillió forint és százmillió forint között mozog, akkor maximum ötmillió forintot fedez a biztosító egy kárra, egy évben pedig maximum tizenötmillió forintot;
• amennyiben a beruházási összeg meghaladja a százmillió forintot, akkor maximum tízmillió forintot fedez a biztosító egy kárra, egy évben pedig maximum harmincmillió forintot.

Ahhoz, hogy a kártérítésben részesülhessünk, a kárnak a biztosított időszakban kell történnie, ebben az időintervallumban kell rájönnünk és bejelentenünk. Abban az esetben, ha a három közül akár egy feltétel nem érvényesül, akkor nem vagyunk jogosultak a kártérítés igénylésére. A kiterjesztett kárbejelentési időszak záradék értelmében a biztosító a fedezet fennállása alatt okozott, de a biztosítás megszűnését követően bekövetkező, illetve tudomásra jutó károkra is vonatkozik, egy előre meghatározott időintervallumon belül.

Amit még tudnunk kell a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításról

Mindenképpen vegyük figyelembe azt, hogy a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás megkötéséhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a tervezőnek rendelkeznie kell a felelősségbiztosítással, amelyet legkésőbb a tervezési szerződés megkötéséig alá kell írnia; nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítási szerződés meglétéről a tervezési szerződésben; nyilatkoznia kell a kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésekor a felelősségbiztosítása kötvényszámáról, valamint a biztosító nevéről; fel kell tölteni a naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a bejelentéssel érintett tervezéshez kapcsolódó felelősségbiztosítás és a biztosítási fedezet fennáll; emellett jogában áll felmondani a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül a felelősségbiztosítási szerződést, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre.

Mit fedez a tervezői felelősségbiztosítás?

A tervezői felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére, emellett kiterjed a biztosítás hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel és a tervező vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra, illetve a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra.