Miért tanácsos könyvelőirodáknak szakmai felelősségbiztosítást kötni?

Az ember munkakapacitása véges. Dolgozzunk bármilyen területen, mindig van egy olyan időszak, amikor egyszerre, rövid idő alatt beláthatatlanul sok munka szakad a nyakunkba. Tanárként az érettségi időszakában nem látjuk a tesztekből épített tornyok tetejét; cukrászként, szakácsként vagy pincérként pedig az ünnepnapok közeledtével nem látjuk a kígyózó sorok végét. Az adótanácsadók és a könyvelők munkáját az is nehezíti a szezonális időszakokban, hogy amennyiben hibáznak, súlyos összegeket szabhatnak ki rájuk bírságként. Könyvelők vagyunk? Mit tehetünk, hogy ettől a tehertől megszabadulhassunk?

Mi is az a szakmai felelősségbiztosítás?

A szakmai felelősségbiztosítás megléte akkor fontos, amikor egy adott munkakör elvégzésére megbíz bennünket vagy cégünket valaki, azonban hibázunk, amelynek értelmében káresemény történik, így a megbízó a biztosított cégtől, annak valamelyik alkalmazottjától vagy a fedezetbe vont alvállalkozójától kártérítést követel. A szakmai felelősségbiztosítást azok számára találták ki, akik előre gondolkodnak, és meg kívánják előzni azt, hogy egy előre nem látható esemény, szakmai hiba következtében az ügyfél akár jogosan vagy jogtalanul akkora összegű kártérítési igényt nyújtson be, amelyet a megbízott, vagy annak cége csak nagy nehezen, esetleg sehogy nem tud kifizetni. Egy ilyen előre nem látható kártérítési igény akár az egész vállalkozásunkat tönkreteheti, ezért nagyon fontos, hogy megtegyük a szükséges óvintézkedéseket.

Miért különösen fontos ez a könyvelőirodáknak?

Számos olyan munka adódik, amelynek a csúcsforgalma szezonokhoz köthető. Ezekben az időszakokban az adott munkavállalóknak mindig több dolguk akad, sokkal többet kell dolgozniuk, túlóráznak, elfáradnak, fásultabbak lesznek, figyelmetlenebbek, és könnyebben hibáznak. Ez különösen nagy veszélyt jelent azok számára, akik olyan területen dolgoznak, ahol olyan nagy a felelősségük, hogy egy szakmai hiba után az ügyfél nagyon súlyos kártérítési igénnyel állhat elő.

Egy könyvelő felelőssége kétségkívül nagy, hiszen komoly összegek folynak át a keze alatt. Ezért aztán nem vitás, hogy az adóbevallás időszakában, vagy éppen a mérlegkészítési időszakokban nem csak a végeláthatatlan munka, túlóra, fásultság terhe nyomja őket, de még az aggodalom is, hogy amennyiben hibáznak, annak rendkívül súlyos következményei lehetnek. Ne gondoljuk azt, hogy csak a kezdő könyvelők hibázhatnak, és hogy csak ők tartanak a hibázás lehetőségeitől. Ezek az időszakok még a rutinosabb, nagy tapasztalattal rendelkező könyvelőket is komoly megpróbáltatások elé állítják, és elég egyetlen apró figyelmetlenség, a hosszú, papírok fölött átvirrasztott órák után egy röpke pillanatig tartó elkalandozás, és a baj már be is következett.

Emellett arról se feledkezzünk meg, hogy az ügyfelek is szívesebben választanak olyan könyvelőt vagy könyvelőirodát, amelyről tudvalevő, hogy kötött szakmai felelősségbiztosítást, hiszen így nyugodt lehet afelől, hogy amennyiben a könyvelő hibázik, akkor biztosan meg fogják téríteni az elszenvedett kárt.

Ezekre figyeljünk oda!

Ahogyan minden más biztosításnál, úgy a szakmai felelősségbiztosítás esetében is a felelősségbiztosítási kockázat a biztosítási szerződés fennállása alatt nyújt fedezetet. Abban az esetben azonban, ha a könyvelői tevékenységünket megszűntetjük, vagy úgy váltunk biztosítót, hogy a váltás során egy bizonyos időszakig nem biztosít bennünket senki, akkor mindenképpen érdemes elgondolkodunk a kiterjesztett fedezeten. Előfordulhat ugyanis, hogy abban az időintervallumban, amikor még aktív biztosítási szerződésünk volt, hibát követtünk el, ez azonban csak akkor derül ki, amikor már (vagy éppen) nincsen aktív szerződésünk. Amennyiben erre az időszakra kiterjesztjük a korábbi biztosításunkat, akkor ilyenkor is részesülhetünk kártérítésben. Ez az extra fedezet pótdíj ellenében igényelhető, amit jellemzően csak az utolsó biztosítási évben szükséges kifizetni.

Azt se felejtsük el, hogy a szakmai felelősségbiztosítás minden esetben a harmadik fél által elszenvedett károkat téríti meg, ebben az értelemben tehát a könyvelőnek magának kell megkötnie a biztosítást. Az általában nem egy járható út, hogy például rendelkezünk egy informatikai vállalkozással, és a könyvelőnk szakmai felelősségbiztosítását mi fizetjük. Amennyiben ez a felállás, pontosan mi vagyunk azok, akik károsulhatnak, tehát a potenciálisan hibás félnek, azaz a könyvelőnek kell biztosítást kötnie.

Emellett arról is tudnunk kell, hogy a mulasztási bírságra vonatkozó kiegészítő fedezetre csak akkor van szükségünk, amennyiben könyvelőként közvetlenül az ügyfél nevében járunk el bevallások beküldésekor. Ebben az esetben ugyanis a mulasztási bírságot ránk hárítja a hatóság, ám az ügyfelekre kirótt, és így a könyvelőirodákra áthárított mulasztási bírságra ellenben az alapfedezet is kiterjed.

Emellett sok esetben van lehetőségünk visszamenő hatályú fedezetet is vásárolnunk. Ez azt jelenti, hogy amennyiben korábban elkezdtünk a területen dolgozni, azonban csak most érett meg bennünk a gondolat, hogy szükségszerű megtenni az óvintézkedéseket, akkor nem csak a jövőbeli esetleges károkat fedezhetjük, hanem a korábbi időszakot is, amikor még nem rendelkeztünk biztosítással. Ez az úgynevezett retroaktív fedezet, amelyet általában maximum tizenkét hónapra visszamenőleg lehet megváltani.